ÁLLAMFORMA:	alkotmányos monarchia
FŐVÁROS:	Ottawa
TERÜLET:	9.984.670 km²
NÉPESSÉG:	31.612.897 fő
HIVATALOS NYELV:	angol, francia
PÉNZNEM:	kanadai dollár
GÉPKOCSIJELZÉS:	CDN
IDŐZÓNA:	UTC-3,5 - UTC-8

[LAP TETEJÉRE]

Látnivalók

 

[LAP TETEJÉRE]

Természeti

Kanada legnagyobb értékei a természet adta kincsekben rejlik. Számtalan erdős vidékkel rendelkezik, és rengeteg természeti parkkal rendelkezik. Ilyen a misztikus múlttal rendelkező Nahanni Nemzeti Park, vagy a Szikláshegység Nemzeti Park. A Tatshenshini-Alsek Tartományi Park, a világ legnagyobb nemzeti parkja, jégmezők, gleccserek, és kisebb tisztások borítják az erdős területet, és ritka fajok, mint például a grizzly medve, vagy a fehérfejű sas, és még a ritka kékmedve, illetve a gleccsermedve is előfordul. A Miguasha Nemzeti Park nem természeti adottságairól ismert, hanem az itt talált leletekről, beleértve mind a paleontológiaiakkat, mind pedig a törzsi életre jellemzőeket.

 

[LAP TETEJÉRE]

Nagy-Tavak

Nagy-tavak a neve annak az öt tóból álló csoportnak, amely az Amerikai Egyesült Államok és Kanada határán található. Ezek a tavak a Föld legnagyobb édesvízű tavai közé tartoznak. Felső-tó a legnagyobb és a legmélyebb, nagyobb, mint Csehország Michigan-tó teljesen az USA-ban található, a második legnagyobb víztömegű Huron-tó a második legnagyobb vízfelszínű Erie-tó a legsekélyebb és legkisebb víztömegű Ontario-tó a legkisebb vízfelszínű, sokkal alacsonyabban fekszik, mint a többi.

[LAP TETEJÉRE]

Niagara vízesés

A Niagara-vízesés körülbelül 12 000 évvel ezelőtt, az utolsó jégkorszak végén keletkezett. A mai Egyesült Államok és Kanada határán az akkori gleccserek elolvadásakor alakultak ki a Nagy-tavak, mely tóvidék északon a Felső-tóval kezdődik, ez bolygónk legnagyobb édesvizű tava, s területe hozzávetőlegesen akkora, mint Erdély. Megjegyezzük, a Michigan- és a Huron-tó alig marad el mögötte, ám még az ötök legkisebbike, az Ontario is harmincszor nagyobb a mi Balatonunknál. A Nagy-tavak víztömege is rendkívüli, hiszen valamennyien meglehetősen mélyek: a Felső-tó közel 400, de a legsekélyebb Erie is 60 méter vízmélységű. E tavak fölöslegét a Szent Lőrinc folyó vezeti el az Atlanti-óceánba. Ebből következően nem meglepő, hogy az öt tó nem azonos tengerszint feletti magasságban helyezkedik el, így az azokat összekötő folyókon számos zuhatag alakult ki. Közülük a legnagyobb az Erie- és az Ontario-tavakat összekötő Niagara folyón található. A vízesések kialakulásának legtöbbször az az oka, hogy a folyóvölgyet egy különösen kemény kőzetből álló réteg keresztezi, s a rohanó víz „megkeresi” a puhább rétegeket, s azokat koptatja. Idővel a folyó esésgörbéje látványosan megváltozik, s kialakulnak a zuhatagok, melyek nagyságából következtethetünk az erózió mértékére. (A zuhatag kifejezést abban az esetben használjuk, ha nagy mennyiségű víz ömlik a mélybe. A kisebb, kevésbé meredek és lépcsőzetesen egymást követő vízeséseket kaszkádnak nevezzük. A folyók enyhébb lejtésű, ám örvénylő és sisteregve habzó szakaszait zúgóknak, zubogóknak hívják.) Előfordul, hogy a folyót keresztező alapkőzet megreped, vagy tektonikus hatásra lesüllyed, s így alakul ki a vízesés, de az is megtörténhet, hogy maga a patak egy sziklafal tetejéből ered, s vándorlását már „eleve” zuhatagként kezdi. Tehát sokféle feltétel vezethet egy-egy vízesés kialakulásához, amelyek közül mégis a leggyakoribb a különféle kőzettípusok találkozása. A Niagara – Mennydörgő Víz – nevet az indiánok adták az Egyesült Államok és Kanada határát képező hatalmas vízesésnek. A Niagara folyó az Erie-tóból ered, s hosszú kilométereken keresztül békésen hömpölyög, majd az Ontario-tóhoz közeledvén hirtelen felgyorsul, s vágtatva érkezik meg a zuhataghoz, ahol fülsiketítő dübörgéssel, valóban mennydörgő vízként zúdul le a mélybe. Odafönn, a vízesés felső peremén a Kecske-sziget választja ketté a folyót. A keleti oldalon (az USA területén) a zuhatag 300 méter hosszan egyenes vonalat alkot, míg a kanadai (Lópatkó-) vízesés kétszer akkora és – ugye, nem meglepetés? – patkó alakú. Az óránként lezúduló víztömeget 30 millió köbméterre becsülik. A 70–90 méter mély, meredek sziklafalakkal körülvett szakadékból, ahová az óriási mennyiségű víz lezuhan, valóságos párafelhők szállnak fel, amelyek nagy messzeségből is láthatók, s maga a „mennydörgés” – bizonyíthatjuk – 50 kilométer távolságból is hallható. Ezt a természeti csodát, világunk egyik legkedveltebb úti célját évente tízmillió turista keresi fel. A Niagara folyó, a „szörnyű zuhanás” után, egy körülbelül 100 méter mély hasadékban még bő tíz kilométert siet tovább, hogy aztán végleg megpihenjen az Ontario hullámaival keveredve. (Megjegyezzük itt, hogy néhány száz méterrel a Niagara-vízesés alatt a folyó már újra békés, csendes: bátor és rikító inges családapák vidáman evickélnek porontyaikkal, s kurjongatnak át a másik csónakba: „Are you travelling somewhere on holiday this summer?” A Niagara-vízesés hírnevét egy francia szerzetes, Louis Hennepin (1626-1705?) útleírása alapozta meg 1678-ban, aki első európaiként járt ezen a vidéken. Azóta persze a két azonos nevű határváros, az amerikai és a kanadai Niagara Falls lakói már réges-régen hozzászoktak a „mennydörgéshez”. A zuhatag fölött halvány ködfátyol lebeg, s a szétporladó vízpermeten megtörő napsugár csodálatos szivárványt varázsol a vízesés fölé. Lenyűgöző látvány! A három részre oszló zuhatag – az amerikai oldalon az Amerikai-vízesés és a Mennyasszony Fátyol; a kanadain a Lópatkó-vízesés – a 19. század második felében nyílt meg a nagyvilág előtt, az odavezető vasútvonalak kiépítése után. (Persze korábban is voltak híres látogatói, például Bonaparte Napóleon ifjabb öccse, Jerome is elhozta ide – amerikai! – mennyasszonyát.) A zuhatag természetesen lehetetlenné teszi a folyami hajózást, ezért a kanadai oldalon megépítették a Welland-csatornát, s a hajók Toronto fölött ott kerülnek, áthidalva ezzel kereken 100 méternyi eséskülönbséget. A két folyóparti város, de néhány messzebb lévő is az itteni vízi erőműből nyeri a szükséges villamos energiát. 1965-ben nyitották meg a közel 160 méter magas Skylon-kilátótornyot, amelynek tetejéről csodálatos panorámában, pazar látványban gyönyörködhetnek a turisták. (Egy-két nagymama sem akadály: gyorsliftek röpítik fel az érdeklődőket a tetőteraszra.) Sőt, aki hajlandó esőköpenyt ölteni, azt fürge kis motoros hajók – jó pénzért, persze – a vízesés „alá” is elviszik, bejuthatunk tehát a lezúduló vízfüggöny mögé. (Nyugalom, bármerről is fúj a szél aznap, garantáltan csuromvizesen érkezünk vissza a csónakkikötőbe.) Ám a gyalogos turisták se irigykedjenek, hiszen a meredek sziklafalak oldalában kiépített kanyargós sétautakon is közel juthatnak a vízfüggönyhöz, így ők sem ússzák meg száraz bőrrel. Odalenn, a városokban rengeteg a szálláshely, bár honfitársaink legtöbbje – rögtönzött közvélemény-kutatásunk szerint – csupán egynapos „vízeséstúrát” iktat be amerikai, illetve kanadai vakációjába.

 

Forrás: WIKIPÉDIA vonatkozó oldalai

[LAP TETEJÉRE]

A kanadai Sziklás-hegység Nemzeti Parkjai

Kanadában, a Sziklás-hegységben található a világ harmadik legnagyobb kiterjedésű nemzeti parkja, amely négy különálló terület egyesítésével jött létre. Ezen a gleccserek által szabdalt vidéken már több mint tízezer éve élnek emberek, de mellettük otthonra találtak itt olyan ritka állatfajok is, mint a puma, a szirti sas vagy a kőszáli kecske.  Az észak-amerikai földrész nyugati oldalán, hosszában végighúzódó Sziklás-hegység Kanadában lévő vonulatai négy olyan nemzeti parkot rejtenek, amelyek az UNESCO Világörökségének részét képezik. A négy nemzeti park - a Banff-ot, a Jasper-t, Kootenay-t és a Yoho-t - egyszerre, 1984-ben kapta meg a megtisztelő kinevezést, együttes területük 2 306 884 hektár. Ez Földünk harmadik legnagyobb kiterjedésű védett területe. Nyolc kanadai tartomány parkja veszi körül, minimálisra csökkentve így az emberi tevékenységek negatív hatásait a Sziklás-hegység szívében. Sokáig érintetlen volt ez a vidék, a régi időkben csak prémvadászok jártak errefelé. Három-négyezer méteres csúcsain csak 1793-ban sikerült átverekednie magát a skót származású Alexander Mckenzie-nek. A XIX. század közepén azonban rájöttek arra, hogy a hegyek ásványkincsekben - többek között rézben, cinkben és urániumban - gazdagok és ezek kiaknázásához vasútra volt szükség. A vasútépítés révén kerültek először a figyelem középpontjába a hegység páratlan természeti értékei.

 

[LAP TETEJÉRE]

Banff

Vasúti alkalmazottak fedezték fel a Banff város közelében található termálforrásokat, ez a terület lett 1885-ben, Kanada első védett vidéke, a későbbi Banff Nemzeti Park őse. A 664 100 hektáros parkban jelentős idegenfogalmi központ található, ám legfőbb vonzerejét a csodálatos vízesések és tavak adják. A Vermilion-tavakban talált régészeti leletek arról tanúskodnak, hogy az indiánok már több mint tízezer éve letelepedtek ezen a vidéken. Leszármazottaik, akik közül a legnépesebb csoport a navajóké, ma is itt élnek.

 

[LAP TETEJÉRE]

Kootenay

Nem sokkal nagyobb a Yoho-nál a 140 600 hektáros Kootenay Nemzeti Park, amelynek viszonylag száraz déli részének hegyoldalait sűrű fenyőerdők borítják. A híres Radium Hot Springs termálvizeinek jótékony hatását már az őslakos indiánok is ismerték. A Pain Post vastartalmú agyagából nyert okkerfestékkel kenték be magukat, hogyha hadiösvényre léptek. A park területének északi részén kanyarog a Vermilion-folyó, egy keskeny hegyszoroson törve át a hegyeket.

 

[LAP TETEJÉRE]

Jasper

Legészakabbra találjuk az utolsó nemzeti parkot a Jasper-t, amely mind közül a legnagyobb a maga 1 087 080 hektárjával. A Banff és Jasper között terül el a Sziklás-hegység legnagyobb kiterjedésű jégmezője a 32 500 hektáros Columbia Jégmező. A 3000 méter feletti magasságban lévő hatalmas mennyiségű jégnek négy gleccseren keresztül van lefolyása. A legnagyobb jégvastagságot 365 méteresre becsülik, olvadék vizei eljutnak az Atlanti- és a Csendes-óceánba, valamint a Jeges-tengerbe. A Jasper területén is hatalmas gleccserek találhatók, jellemzői a magas hegyek, mély völgyek, meredek szirtek és jégkorszaki tavak. Az itt lévő Medicine-tó különlegessége, hogy nyáron teljesen kiszárad, ez a földalatti természetes barlangrendszereknek köszönhető.

 

[LAP TETEJÉRE]

Nahanni Nemzeti Park

A kanadai Északnyugati Területeken fekvő Nahanni Nemzeti Park (angolul Nahanni National Park Reserve, franciául Réserve de parc national de la Nahanni) volt az első négy, a Világörökség listájára 1978-ban felkerül természeti helyszín egyike.

Az 1976-ban 4766 km²-en alapított park területének története tele van misztikummal. Neve a denék, az őslakosok nyelvén annyit jelent: lélek. Tabu területnek számított, ahol a belépőre misztikus lények vadásztak. Az első európaiak aranyásók voltak. Az első jelentős lelet után elkezdődött az ideáramlásuk, s ez újabb rémtörténetek keletkezéséhez vezetett, nem ok nélkül: sokan tűntek el nyomtalanul, vagy kerültek meg holtan. Beszédesek a parkban található geológiai alakzatok nevei: Fej nélküli ember hegye, Temetkezőhegy, Halottak völgye. Ma a terület szinte teljesen elzárt, csak hidroplánnal vagy helikopterrel közelíthető meg, ezért gyéren látogatott: évente mindössze 600-800 turista keresi fel.

A park legfontosabb vízfolyása a Dél-Nahanni folyó, amelyen a Niagara-vízesésnél kétszer magasabb, 92 m magas Virginia-vízesés csodálható meg. Négy hatalmas kanyon keretezi a folyót, falaik olykor elérik az 1300 m-t, elnevezésük: Első, Második, Harmadik és Negyedik. A mészkőfalak az Első északi részén látványos karsztjelenségekben gazdag barlangokat rejtenek.

A park látványos geológiai értéke a számos forró hőforrás, forró vizű tó, amelyek ezen a zord vidéken sajátságos mikroklímát hoznak létre, ahol a mérsékelt éghajlat növényei is otthon érzik magukat, mint az ibolya, az orchidea vagy az őszirózsa. A Nahanni Nemzeti Park többi részét tundra és északi fafajokból álló erdők borítják. Az állatvilága is jellegzetesen északi: Dall-juh, havasi kecske, farkas, feketemedve és grizzly él itt. Több mint 120 madárfajt figyeltek meg.

A kanadai Északnyugati Területeken fekvő Nahanni Nemzeti Park (angolul Nahanni National Park Reserve, franciául Réserve de parc national de la Nahanni) volt az első négy, a Világörökség listájára 1978-ban felkerül természeti helyszín egyike.

Az 1976-ban 4766 km²-en alapított park területének története tele van misztikummal. Neve a denék, az őslakosok nyelvén annyit jelent: lélek. Tabu területnek számított, ahol a belépőre misztikus lények vadásztak. Az első európaiak aranyásók voltak. Az első jelentős lelet után elkezdődött az ideáramlásuk, s ez újabb rémtörténetek keletkezéséhez vezetett, nem ok nélkül: sokan tűntek el nyomtalanul, vagy kerültek meg holtan. Beszédesek a parkban található geológiai alakzatok nevei: Fej nélküli ember hegye, Temetkezőhegy, Halottak völgye. Ma a terület szinte teljesen elzárt, csak hidroplánnal vagy helikopterrel közelíthető meg, ezért gyéren látogatott: évente mindössze 600-800 turista keresi fel.

A park legfontosabb vízfolyása a Dél-Nahanni folyó, amelyen a Niagara-vízesésnél kétszer magasabb, 92 m magas Virginia-vízesés csodálható meg. Négy hatalmas kanyon keretezi a folyót, falaik olykor elérik az 1300 m-t, elnevezésük: Első, Második, Harmadik és Negyedik. A mészkőfalak az Első északi részén látványos karsztjelenségekben gazdag barlangokat rejtenek.

A park látványos geológiai értéke a számos forró hőforrás, forró vizű tó, amelyek ezen a zord vidéken sajátságos mikroklímát hoznak létre, ahol a mérsékelt éghajlat növényei is otthon érzik magukat, mint az ibolya, az orchidea vagy az őszirózsa. A Nahanni Nemzeti Park többi részét tundra és északi fafajokból álló erdők borítják. Az állatvilága is jellegzetesen északi: Dall-juh, havasi kecske, farkas, feketemedve és grizzly él itt. Több mint 120 madárfajt figyeltek meg.

 

[LAP TETEJÉRE]

Kulturális

 

 

 

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Ottawa

Hozzávetőlegesen 325 ezren laknak Kanada fővárosában, az Ottawa folyó jobb partján, Québec tartomány közvetlen közelében; a folyó túlpartján már Québec tartomány található. A Rideau folyó a város északi részén ömlik az Ottawába. Ottawát keresztezi rengeteg közlekedési útvonal, de a legfontosabb, a Trans-Canada Highway is. Nemzetközi repülőtere 25 percnyi autóútra van a város déli határától, amely megközelíthető a félóránként közlekedő Carleton buszjárattal. A városba érkező látogatók számára a Capital Infocentre (Fővárosi infocentrum) nyújt bármiféle idegenforgalommal kapcsolatos információt, amely a Parlament épületével szemben található, amelyhez kívülről külső számítógépes terminál csatlakozik, arra az esetre, ha záróra után van feltétlen szükségünk segítségre. A mai város a 17. században a szőrmekereskedelem, fakitermelés központja, valamint a felfedezések kiindulópontja volt. 1613-ban Samuel de Champlain alapította a Rideau folyó és az Ottawa találkozásánál a bázistábort, hogy a nyugatot felfedező kalandorok kiindulópontja legyen, hiszen az elkövetkezendő 200 évben az Ottawa folyó volt az egyetlen közlekedési útvonal a vidéken. Az első telepes Philemon Wright volt, aki az 1700-as évek legvégén telepedett le családjával a mai Hull területén a folyó bal partján. Hamarosan a jobb partra is költöztek telepesek, először 1815-ben a napóleoni háborúk veteránjai, majd az Egyesült Államokból menekülő lojalisták. Aztán 1826-ban elkészítették a Rideau-csatornát John By alezredes irányítása mellett, melynek a célja az lett volna, hogy hajózható legyen a szakasz ágyúnaszádok számára is, arra az esetre, ha a Szent Lőrinc-folyó felől amerikai támadás érkezne. Erre a támadásra soha nem került sor, azonban a csatorna a város egyik legsikeresebb vállalkozásává vált, ma is szórakozás és a városi élet központja. A befagyott csatornán korcsolyával járnak télen az emberek dolgozni vagy tanulni, nyáron csónakokkal közlekednek. A kialakuló városrészt az alezredes emlékére Bytownnak nevezik.

1857-ben Viktória királynő sokak ellenkezése ellenére Ottawát jelölte meg a megalakuló ország fővárosának, így se a franciák sem az angolok nem vádolhatták részrehajlással. A városba manapság több mint 70 park található, az egyetemek és a múzeumok mellett sok a kisebb-nagyobb színház, és hangversenyterem, amely mind hozzájárulnak a város kulturális szerepének növeléséhez. A kultúra mellé élénk sportesemények is társulnak, februárban 9 napon keresztül zajlik a Winterlude, a Téli sportok ünnepe, ahol sífutás-, szánkó- és korcsolya versenyek zajlanak. A hószobor-készítő verseny mellett parádék, és tűzijátékok is szerepelnek, a helyszínek a Rideau-csatorna mentén találhatók. Májusban országos Tulipánfesztivált (Canadian Tulip Festival) rendeznek; a növények nagy része Hollandiából származik, annak emlékére hozzák a hollandok a sok virágot, hogy a II. Világháború alatt a holland királyi család itt kapott menedéket. A virágkiállítás mellett számos más rendezvény is látható, pl. csónakfelvonulás a csatornán, hangversenyek és tűzijátékok.  Augusztusban rendezik a Landsowne parkban Central Canada Exhibition-t (Közép-kanadai kiállítás), ami egy ipari és mezőgazdasági kiállítás. Az eseményhez kapcsolódnak lovasbemutatók, kézműves kirakodó vásárok, különféle játékok. Számos fesztivál zajlik még a városban egész évben, például a pow-pow ünnep (indián ünnep), a jazz fesztivál, a táncfesztivál, az olasz és a francia hét, a kanadai kulturális fesztivál, a kamarazenei fesztivál, a hőlégballon fesztivál, a gasztronómiai fesztivál, a folklór fesztivál, és még sorolhatnánk a végtelenségig. Összesen 23 jelentősebb fesztivál vagy esemény zajlik egész évben a fővárosban.  A város utcarendszere egyértelmű és könnyedén átlátható, a várost észak-déli irányban szelik át a főútvonalak, amelyek az Ottawa-folyó és a Rideau-csatorna mellett, illetve azzal párhuzamosan futnak. A 417-es Trans-Canada Highway (Queensway) északkelet-délnyugat irányban keresztezi a várost. A többi utca erre merőleges, vagy ezzel párhuzamos.

[LAP TETEJÉRE]

Parlament

Sokan kíváncsiak az ottawai parlament épületére, és a vörös ruhás, medvebőr sapkát viselő őrökre is. Az háromrészes, nagyszerű  épületegyüttese épület neogót stílusban készült Th. Fuller építész által. A parlament központi épületének könyvtárában található egy 1871-ben készült Viktória királynő szobor, melyet Marshall Wood angol művész készített. A déli ágyúlövést, amely nyáron hétfőtől péntekig mindennap hallható, 1869-ben vezették be, hogy a postai szolgáltatást szabályozzák. A parlament előtti pázsiton történik az ünnepélyes őrségváltás, amelynek során a főkormányzó vörös kabátos testőrsége és a kanadai gránátos őrség váltja egymást június végétől augusztus végéig, reggel 10 órakor. A parlament előtt nyári estéken hang- és fényjátékot lehet gyönyörködni, miközben angol és francia kísérő szövegek hangzanak el, melyek az ősi kanadai mondákat eleveníti fel.

[LAP TETEJÉRE]

További látnivalók Ottawa belvárosában

A Bytown Museum a legrégebbi kőépület a városban, 1827-ben épült, és ez volt By ezredes főhadiszállása a csatorna építésekor. Az épületben helytörténeti múzeum került elhelyezésre, ahol Ottawa és a Bytown történetével, valamint a csatornaépítéssel foglalkozó kiállítások kaptak helyet.

A National War Memorial (Nemzeti háborús emlékmű) ív alakú építménye 1939-ben készült, az I. világháborúban harcoló katonák tiszteletére, ám később újraszentelték, így ma már minden olyan ember emlékéül szolgál, akik háborús időkben az országot szolgálták.

A Currency Museum (Pénzmúzeum), a Bank of Canada épületében elhelyezett múzeum, a kanadai fizetőeszközök történetével foglalkozik, kezdve a felfűzött indián kagylópénzektől (wampum) és a hódprémektől egészen napjaink fizetőegységéig. De bemutatásra kerülnek az ókori kínai dinasztiák, az ókori görögök és rómaiak, majd a Bizánci Birodalom és a középkori Európa fizetőeszközei is együtt Észak-Amerika korai pénzeivel.

A National Archives of Canada (Országos Levéltár) a kanadai történelemmel kapcsolatos dokumentumok, filmek, hangfelvételek, nyomtatványok tárháza, de őriz festményeket, térképeket és fényképeket is.

A Garden of the Provinces (Tartományok kertje) zászlórúdjain az egyes tartományok címeres lobogója látható májustól októberig. Itt szemléltetik az egyes tartományok jellegzetes virágait is, a kutakat este kivilágítják.

A Canadian Museum of Nature (Természetrajzi Múzeum) a természet történetét ismerteti egészen a dinoszauruszok letűnt világától a mai természetes környezetig. Élő állatok is találhatók itt.

A Rideau-csatornától északra található a Canadian Ski Museum, amely a síelés 5000 éves történetével foglalkozik, az európai kezdetektől egészen napjainkig. a nyírfavesszőből készült kezdetleges felszerelésekkel és a napjainkban gyártott legmodernebb versenysítalpakkal is megismerkedhet a látogató. A kiállításhoz könyvtári és levéltári anyag is kapcsolódik, ahol nyomon követhető a sportág fejlődése.

A Cathedral Basilica of Notre-Dame (Miasszonyunk-székesegyház) 1839-től 1885-ig épült, neogótikus stílusban.

A National Gallery of Canada épületének érdekessége, hogy csak gránitot és üveget használt fel Moshe Safdie izraeli származású építész. Az ország egyik legnagyobb múzeuma 1988-ban nyílt. Építésekor belefoglalták a rekonstruált Rideau-kápolnát (1888-ban épült), melyben egyházművészeti kiállítást helyeztek el. A Canadian Galleries (Kanadai Képtár) a 19. század elejétől napjainkig mutatja be a kanadai festészet állomásait. A felsőbb emeleteken európai mesterek (Rembrandt, Greco, Cézanne, Degas, Van Gogh, Monet, Picasso) művei láthatók.

A Canadian War Museum (Hadtörténeti Múzeum) az ország hadtörténetét ismerteti festményeken, képeken, járműveken, fegyvereken és ruházaton keresztül, az 1600-as évektől.

A Royal Canadian Mint (Királyi kanadai pénzverde) ma már csak speciális emlékérmek és kitűntetéseket készít, de 1976-ig, amíg Winnipegbe át nem helyezték a hazai és külföldi pénzverést, itt verték a nemzeti fizetőeszközöket.

A Green Islandon (Zöld sziget), amely kettészakadásra készteti a Rideau folyót, pont mielőtt az Ottawába folyna, található a City Hall (Városháza), amely 1993-ban épült, valamint a Miiszterelnöki rezidencia is, amelyben 1950 óta lakik a mindenkori miniszterelnök. Épületét 1868-ban emelték.

A Government House (a kormányzó háza) a miniszterelnöki rezidenciával található és az angol uralkodó képviselőjének, a főkormányzónak a hivatalos rezidenciája. Júliusban és augusztusban itt is tartanak őrségváltást. Körülötte elterülő kert és maga a ház vezetéssel látogatható.

A Central Experimental Farm-ot 1886-ban létesítették és itt található Kanada mezőgazdasági kutatásának központja. Itt máködik az Agriculture Museum is.

A Rideau-csatornától keletre található a National Aviation Museum (Repülési Múzeum), amelyben 115 különböző repülő található. Közülük 50 kronológiailag úgy lett elhelyezve, hogy a repülés történetét a 20. század elejétől napjainkig be lehessen mutatni. Ezen kívül a repüléshez szükséges eszközök, szerkezetek, technikai megoldások is bemutatásra kerültek.

A National Museum of Science and Technology (A Tudomány és Technika Nemzeti Múzeuma) a tudomány és technika története mellett az elveket és az alkalmazásokat is ismerteti az ide látogatókkal. A történeti részekben gőzgépekkel, régi autókkal, hírközlési és űrhajózási berendezésekkel is ismerkedhet az érdeklődő. Kanada legnagyobb lencsés távcsövét is itt őrzik.

 

[LAP TETEJÉRE]

Toronto

Torontóból szédelegve lehet csak továbbállni. Monumentális méretei, tisztasága, az ottlakók kiegyensúlyozottsága, kedvessége és közlekedési morálja megbabonázza a Budapesten edződött turistákat. Torontóan minden megvan, amit egy nagy észak-amerikai nagyvárostól csak elvárhatunk: nyüzsgés, forgalmas utcák, szórakoztatóipar, kultúra, éjszakai élet és vendégvárás. Nagy lélekszámú bevándorló lakosságának köszönhetően Torontóban a legkülönfélébb nemzeti konyhák óriási választéka várja a különleges ételekre vágyókat. Toronto olyan hely tehát, ahol jól érezhetjük magunkat. Vannak a városban nyugalmasabb helyek is, nevezetesen a tóparti nagy parkok.

 

[LAP TETEJÉRE]

CN torony

1976 óta áll a világ legmagasabb tornya a CN-torny Torontóban, magassága 573 méter. Eredetileg egy jelkép volt, ezzel szerették volna demonstrálni az ottani ipar erősségét. 553 méteres magasságával 2007-ig a legmagasabb torony címet viselte. A torony különböző pontjaira hat üveglift szállítja az utasokat. Négy kilátó szinten lehet gyönyörködni, amik közül az legizgalmasabb 342 méter magasan van. Itt hat centiméter vastag üveglapokból készült folyosón lehet kívül végigmenni (mászni). 346 méter magasan van egy kávézó. 351 méteren pedig egy a gömb alakú étterem, aminek forgó padlója 72 perc alatt megy körbe. 447 méter magasságig lehet feljutni, ehhez azonban újabb jegyet kell vásárolni. Jó időben akár 160 kilométerre is el lehet látni, vagyis a Niagara vízesésben is lehet gyönyörködni.

[LAP TETEJÉRE]

Yorki Óváros

A Yorki Óváros a város kihagyhatatlan része. Itt találhatjuk Toronto legöregebb és legjobb állapotban fennmaradt épületeit: a háromszög alakú Flatiron Buildinget, St Lawrence Marketet, amelynek galériája ad otthont a várossal kapcsolatos művészeti értékekből és történelmi emlékekből készült kiállításnak. Az északi piac óratornya az egyik legszebb emléke a viktoriánus klasszicizmusnak a városban. A nagy tiszteletben álló St. James Katedrális büszkélkedhet a város legmagasabb óratornyával. Érdemes megnézni a Toronto utcát, ahol a XIX. századból való, elegáns, háromemeletes irodaházakat találhatunk a szűk utca mentén.

[LAP TETEJÉRE]

Casa Loma

Nem szabad kihagyni a közelben lévő Casa Lomát, amelyet a XX. század elején építtetett Sir Henry Pellat.Európai hangulatot idéző stílusával és több hektáron elterülő kertjével kápráztatja el a látogatókat. A 98 szobás, középkori várszerű kúria gazdag berendezése a világ különböző helyeiről származik, van közöttük például pompás olasz készítésű csillár, és olyan szőnyegek, amelyek a Windsori Kastély stílusára emlékeztetnek.

[LAP TETEJÉRE]

Cabbagetown

Ír bevándorlók alapították a belváros közelében lévő Cabbagetownt (Káposztaváros). A terület arról kapta a nevét, hogy az itteni homokos talaj ideális volt a káposztatermesztéshez. Manapság Észak-Amerikában ezen a területen lehet megtalálni a viktoriánus építészet legszebb emlékeit. Itt található a vöröstéglás Torontói Táncszínház- és Iskola és a Boszorkányok háza, ami mézeskalács kinézete miatt kapta a nevét.

 

[LAP TETEJÉRE]

Vancouver

A látogatók szerint minden kétséget kizáróan Kanada legszebb városa. Dombos vidék, melyet még szebbé tesz a hidak, öblök és az óceán látványa. A belvárosban egymást érik a látnivalók: a viktoriánus stílusban épült Gastown városrész felújítva várja felfedezőit, a Stanley park pedig kiváló kikapcsolódási lehetőséget kínál. Tengerpartján egymást érik a jobbnál-jobb "beach"-ek, a környéken kiváló kirándulóhelyek is találhatók. A természeti csodák sora a Vancouver-szigeten bálna-megfigyeléssel fokozható.Egy kikötőváros tele modern pezsgéssel és a viktoriánus házak nyújtotta konzervatív  biztonságérzettel. Ha kedvünk tartja, még beugorhatunk egy izgalmasak ígérkező  bálnamegfigyelésre is, vagy ha fanatikus X-akták rajongóval utazunk, felkereshetjük az itt  forgatott sorozat egy-egy helyszínét is.

 

[LAP TETEJÉRE]

Montreal

Kétnyelvű város, amely a Mont Royal körül épült fel, nem kevés véráldozat révén, vélhetően a nevét is innen kapta. Néhány szép. XVIII. századi épület teszi hangulatossá a települést, melyek közül említést érdemel a Pointe-a-Calliere (Régészeti és Történeti Múzeum). Télen elviselhetetlenül hideg szelek uralkodnak a város fölött, ilyenkor a nép leköltözik a föld alá, ahol éttermek, mozik, szórakoztató létesítmények tucatjai várják őket. A bárok egy része angolos, más része franciás beállítottsága. Válasszon ki-ki kedvére!

[LAP TETEJÉRE]

Hull

Ottawával szemben, az Ottawa folyó bal partján fekszik a több mint 62 ezer lakosú város, Hull, amely még a fővárosi régió (Captal Region) részét képezi. Közigazgatásilag Québec tartományhoz tartozik, de rendszerében inkább Ottawával függ össze. Hull az egyik legrégebbi település a környéken, ide érkezett 1800-ban Philemon Wright családjával és a többi telepesekkel az Egyesült Államokból, és megalapította fakereskedelmét, amely több mint 100 évig működött. Ebben az időben alapították a papírgyárat is. A várost több híd is összeköti Ottawával, főútvonalai az ottawai főútvonalak folytatásai.

 

[LAP TETEJÉRE]

Canadian Museum of Civilization

Hullban található a Canadian Museum of Civilization (Musée Canadien des Civilisations – A Kanadai Civilizáció Múzeuma), amely Douglas Cardinal, Kanada leghíresebb indián származású építészének tervei alapján épült az 1980-as években. Hullámzó homlokzata a kanadai tájra emlékeztet. Három szintet átfogó előcsarnoka lenyűgöző, melybe rengeteg totemoszlop került. A múzeum nagy része az ország történetével és fejlődésével foglalkozik, egészen a korai vándorlásoktól, az indián törzsek letelepedésén át a felfedezők és szőrmekereskedők érkezésével, majd az európai letelepedéssel foglalkozik a kiállítás különböző szekciói. A múzeumban egy indián falu rekonstrukciója is megtalálható. A múzeumban található még a Canadian Children’s Museum (gyermekmúzeum), a Canadian Postal Museum (postamúzeum) és a CinéPlus, ahol háromdimenziós mozikat láthatunk.

 

[LAP TETEJÉRE]

Gatineau Park

A Gatineau Park (Parc de la Gatineau) kevés híjján 36 ezer hektáron elterülő terület kedvelt üdülő és kirándulóhely, amely az Ottawa és a Gatineau folyók között fekszik. Egy hatalmas jégsapka alakította a felszínt több ezer éve, ekkor keletkezett a park területén található 50 tó is, amelyek közül a legnépszerűbb a Lac des Fées, a Lac Meech, a Lac Philippe és a Lac La Péche. Ezen a területen valaha algonquin indiánok éltek az irokézek megjelenéséig. Az egész parkon átvezető kerékpárúton kívül a télisportok kedvelőinek egy 200 km-es sífutópálya is rendelkezésre áll. Bizonyos tavakban fürödni, csónakázni és horgászni is lehet. Gazdag a vadvilág is ezen a területen. A Gatineau folyó festői völgyében vezet végig a kisgőzös Wakefieldig (Hull-Chelsea-Wakefield Steam Railroad – Petit train à vaperu de Hull-Chelsea-Wakefield) július elejétől október közepéig. A kiránduás 5 órán át tart, oda-vissza 64 km.

 

[LAP TETEJÉRE]

Bancroft

A Kanadai-pajzs szélén fekvő 2600 lelket számláló városka földrajzi helyzetének köszönheti hírnevét. Ugyanis az országban fellelhető ásványfajták 80 százalékát meg lehet találni itt: radioaktív elemeket (uránium és tórium) tartalmazó kőzeteket, féldrágaköveket, rózsaszín kvarcot, berillt. A legkiemelkedőbb a kék szodalit, amelyet csaknem kizárólag itt lehet találni. Egy bánya belsejével megegyező múzeumot, a Bancroft Mineral Museum-ot alakítottak ki, ahol a világ minden tájáról érkező ásványokat csodálhatja meg a látogató.

[LAP TETEJÉRE]

Woodchester Villa

Egy nyolcszögletes alakú 1882-ben betonból épített építmény. Belső vízvezetékrendszere, légfűtése, szellőzőaknái és villanyvilágítása mind szokatlan és különlegesnek számító újítás volt a maga idejében.

[LAP TETEJÉRE]

Santa’s Village and Sportsland (Mikulásfalu és „sportföld”),

Egy 20 hektáros „tündérerdő”, ahol a gyerekek találkozhatnak a Mikulással és rénszarvasaival, megnézhetik a Mikulás műhelyét, felülhetnek kisvonatra, óriáskerékre, csónakra. A kisállat-kertben lehet állatokat simogatni. A felnőttek számára különböző sportolási lehetőségeket biztosítanak.

 

[LAP TETEJÉRE]

Gravenhurst

A Muskoka-vidék fővárosának számít, amely a korábbi fafeldolgozó központból vált idegenforgalmi célponttá a 19-20. század fordulójára. Teljesen korszerűsített Operaháza, mint ahogy nagyrészt a belvárosa is, megőrizte viktoriánus jellegét. A belváros több épületét falfestmények díszítik, a város képzőművészei által alkotott „Picutre our Heritage” (elevenítsük fel örökségünk”) jeleneteinek sorozata. A Bethune Memorial House Norman Bethune 1890-ben született orvosnak állít emléket, aki a tuberkulózissal kapcsolatban folytatott kutatásokat a spanyol és a kínai polgárháború alatt. Õ hozta létre az első mozgó vérellátó-hálózatokat a harctereken. Kínában halt meg 1939-ben, ahol ma is hősként tisztelik.

 

[LAP TETEJÉRE]

Közlekedés

 

 

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Autó

A közúti közlekedés körülményei kiválóak, a közlekedési és közlekedésbiztonsági szabályok területenként és tartományonként változ(hat)nak.
A vidéki utakon fontos a sebesség-korlátozás betartása és a fokozott figyelem, mert különféle vadállatok (szarvas, jávorszarvas, stb.) felbukkanása az úton elképzelhető.
A téli utazás veszélyes lehet a nagy hidegek (a - 20 és az alatti hőmérsékletek - különösen az északi, hegyvidéki területeken - nem ritkák, melyek szél esetén még 10-15 fokkal hidegebbnek is érződnek), nagy havazások és jeges utak miatt, ezért indulás előtt ajánlatos az időjárás-jelentések figyelemmel követése a célállomás környezetében, különös tekintettel a szél okozta hidegérzetre, mely szélsőségesen alacsony hőmérsékletet is képes produkálni. A havazás és a zord időjárás miatt egyes vidéki utakat hosszabb-rövidebb időre lezárhatnak, ha járhatatlanná válnak. A téli gumi és hólánc használata ajánlatos a téli időszakban.

Gépjármű bérlésekor a turistáknak teljes körű biztosítást kell kötniük.

A táblák a távolságokat és sebesség-határokat metrikus rendszerben közlik (autópályákon általában 100 km/h, lakott területen 50 km/h).

Parkolni csak a kijelölt parkolóhelyeken, illetve parkolóházakban lehet. Tanácsos a parkolási terület felfestett határait tiszteletben tartani, illetve a parkolóórákba a megfelelő pénzmennyiséget bedobni, mert a parkolás-felügyelet Kanadában kifejezetten hatékonyan működik, és sem a területi, sem az időbeli korlátok túllépését nem tolerálja, a kiszabott bírságok pedig meglehetősen magasak.

A biztonsági öv használata kötelező, és általános szabály, hogy piros jelzésnél a jobbra kanyarodás engedélyezett, kivétel Québec egyes részein.

A mobil-telefonok vezetés közbeni használata egyelőre csak Új-Fundland és Labrador területén büntetendő cselekedet, ám több tartomány is fontolgat ilyen tárgyú törvény-szigorítást. Megjegyzendő, hogy baleset okozása esetén a baleset idején történő, esetleg azt okozó, mobil telefonálás súlyosbító körülménynek számít, mely tartományoktól függően magasabb büntetési kategóriába sorolással jár.

 

[LAP TETEJÉRE]

Busz A kanadai települések között legolcsóbban autóbusszal tudunk közlekedni, és ez sok esetben gyorsabb is, mint a vonat. A legnagyobb utasforgalma a Greyhound Canada társaságnak van, több mint két millió ember évente. A buszok légkondicionálóval és mosdóval is fel vannak szerelve. A buszközlekedésben is sokféle kedvezmény vehető igénybe, az előre megváltott ülőhelyek például jóval olcsóbbak. A buszra azonban érkezési sorrendben ül le az ember, ezért célszerű előbb kimenni az állomásra.

Van egy járat, amely a Trans-Canada Highwayen keresztülviszi az utasokat Torontótól Vancouverig. A buszjáratok egész nap folyamatosan közlekednek, étkezési szünetre és sofőrcserére állnak csak meg csupán. Mindegyikben nemdohányzó WC és kávéautomatát helyeztek el, és kényelmesek, olyannyira, hogy alkalom adtán meg lehet velük spórolni egy-egy szállodai éjszakát.

 

[LAP TETEJÉRE]

Vonat

Kanada vasúthálózatát lényegében az állami VIA Rail üzemelteti, mely a Canadian Pacific Railroad utódja bár van több kisebb vasúttársaság is (pl.: BC Rail Brit Columbiában, Algoma Central Railway Ontarioban). Vasúton többnyire teherforgalmat bonyolítanak, azonban az egymáshoz közelebb lévő városok közötti forgalmában is van szerepe, főleg a turistaforgalomban. A távolsági utasforgalmat leginkább a kirándulók adják, hiszen maradandó élmény vonattal átutazni a Sziklás-hegységen. Előre megváltott és körutazási jegyek esetében számtalan kedvezmény vehető igénybe, ám a helyeket minimum egy héttel előbb tanácsos lefoglalni. A személyszállítás igen lassú, a késések mindennaposak, kivéve talán a Montréal és Toronto között közlekedő vonatokat.

 

[LAP TETEJÉRE]

Helyi tömegközlekedés

Jó minőségű és kiépített. A nagyvárosokban kiváló tömegközlekedés működik (subway – földalatti, C-train – villamos) a belvárosokat azonban gyalog érdemes bejárni. A busz-  villamos- és metróhálózat lefedi a nagyvárosokat.

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Bank - Posta - Telefon

 

[LAP TETEJÉRE]

Bank

A bankok rendszerint hétfőtől péntekig 9-től 17 óráig vannak nyitva, de lehetnek ettől eltérő nyitvatartási idők is. Minden bank zárva tart szombaton, vasárnap és ünnepnapokon.

 

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Posta

A kanadai posta lassú, de megbízható. A lassúság miatt érdemes „priority service” azaz gyors szolgálatot kérnünk, ami természetesen drágább. A postahivatalok megtalálhatók a nagyobb bevásárlóközpontokban „Canada Post” felirat alatt.

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Telefon

A nyilvános telefonfülkék bárhol megtalálhatók a kávéházaktól a középületekig, utakon, benzinkutakon, postákon, stb. A helyi hívások olcsók, jelenleg 25 cent, a távolságiak azonban költségesek. A telefonfülkében hitelkártyával és telefonkártyával is lehet telefonálni.

Ország előhívó: 1
Központi segélyhívó: 911

 

[LAP TETEJÉRE]

Kárügyintézés

Fontos!
Ha odakint baleset ért minket, vagy lopás, illetve egyéb bűncselekmény áldozatai lettünk, mindig vetessünk fel jegyzőkönyvet a helyszínen, hazaérkezés után már késő, jegyzőkönyv hiányában sem a biztosító, sem irodánk nem tud utólag intézkedni! Ha elégedetlenek vagyunk a szállodai szolgáltatással, vegyük fel a kapcsolatot helyi idegenvezetőnkkel, vagy kérjük a recepciós segítségét és minden esetben (fényképekkel és jegyzőkönyvvel) dokumentáljuk a történteket! Végső esetben -és csak akkor- hívja központi ügyeleti mobilszámunkat: (06-20-779-4104) Ha kötöttünk utasbiztosítást, hívjuk a biztosító éjjel-nappal hívható, magyar nyelvű segélyszámát, ahol szerződésünk kötvényszáma alapján tudnak segíteni.

Gépjárműlopás esetén:

Bulgáriában a gépjármű lopások száma évről évre csökken ugyan, de erre szakosodott bandák továbbra is lopják a nagy értékű és fiatal gépjárműveket. Már a határon való belépéskor kiszemelik azokat a járműveket, amelyeket el kívánnak lopni. A legkorszerűbb riasztó-berendezéseket is másodpercek alatt tudják hatástalanítani. Mindenképp azt tanácsoljuk, hogy aki Bulgáriába gépkocsival utazik, az kössön az autójára lopáskárra is kiterjedő CASCO biztosítást! Új szolgáltatásként a bolgár hatóságok bevezették a határon belépéskor díj fizetése ellenében kölcsönözhető GPS jelkövető beszerelését, amelyet aztán kilépéskor leszerelnek.

Akinek Bulgária területén ellopták az autóját, annak a következőképpen kell eljárnia a problémamentes hazautazás érdekében:

1. A káreset helyszínén illetékes Rendőrkapitányságon bejelentést kell tenni a történtekről, ahol jegyzőkönyvet vesznek fel, és erről igazolást adnak ki.

2. A kerületi Ügyészségtől igazolást kell beszerezni a Rendőrkapitányságon tett bejelentésről.

3. A 2. pontban említett ügyészségi igazolás hitelesítése a Legfőbb Ügyészségen, Szófiában történik.

Ugyancsak gyakoriak a külföldiek sérelmére elkövetett "trükkös lopások", amikor a leggyakrabban a gépjármű hátsó kerekét benzinkútnál, parkolóban kiszúrják, hogy az néhány száz méter megtétele után leengedjen. Majd a "segítőkész", időnként még magyarul is tudó, a defektet jelző, esetleg a szerelésben is segédkező személy elvonja a járművezető figyelmét az utastérről, ahonnét aztán szakavatott módon néhány másodperc alatt az utazó kézitáskáját - amiben legtöbbször az okmányokon kívül a pénze is volt - ellopják. Ilyen esetek megfelelő odafigyeléssel elkerülhetők.

Egyrészt javasoljuk, hogy minden utazó a legfontosabb okmányairól (útlevél adatoldala, jogosítvány, forgalmi engedély, zöldkártya) még indulás előtt készítsen fénymásolatot és azt olyan helyen tárolja, amely nehezen hozzáférhető! Másrészt műszaki, vagy egyéb okból történő megállás esetén ne maradjon könnyen látható és elérhető helyen érték, vagy értéket tartalmazó kézitáska. Egy esetleges defekt szerelésekor célszerű az utasteret bezárni!

 

[LAP TETEJÉRE]

Hasznos elérhetőségek

• Kanadai Külügyminisztérium
• Kanadai Állampolgársági és Bevándorlási Hivatal
• Kanadai Határügyi Ügynökség
• A kanadai kormányzati portál
• Kanada Közlekedési Hivatala
• Kanadai „Autóklub”
• Kanadai Parti Őrség
• Travel Canada– Kanadai Turisztikai Bizottság
• Kanada Környezetvédelmi Hivatala
• Kanada Közegészségügyi Hivatala
• Kanadai Királyi Lovasrendőrség

[LAP TETEJÉRE]

Vásárlás

[LAP TETEJÉRE]

Nyitvatartás

A legtöbb üzlet és szupermarket általában 9 óra és 18 óra között tart nyitva. A városok szinten minden pontján található éjjel-nappal nyitva tartó élelmiszer üzlet. A nagyobb üzletek szombaton és vasárnap is nyitva tartanak, kivétel ez alól az ünnepnapok.

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Jellemző árak

• Parkolás helytől és várostól függ: egyes esetekben  10 kanadai dollárt (1520 forint) egy óra, máskor ugyanennyit egy napért.

• Buszjegy 2,75 dollár (418 forint)

• Mozi 5-20 dollár (760-3040 forint), de általában 10-15 dollár (1520-2280 forint)

• Sör a Beer Store-ban 1,85-8 dollár (281-1216 forint), bárban 5 dollárnál (760 forint) kezdődik
• A kávé 3-6 dollár (456-912 forint), helytől függően.

 

[LAP TETEJÉRE]

Ajándékötletek

• A kanadai borvidékek jégborai (megfagyott szőlőszemekből készült csemegebor)
• marinált (sós, fűszeres lében pácolás) lazac
• kanadai whisky

 

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Hasznos tudnivalók

 

 

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Közbiztonság

A kanadai közbiztonság kifejezetten jó, ám az olyan nagyvárosok, mint Toronto, Montreal vagy Vancouver magasabb bűnözési rátát mutatnak. Az utóbbi időszakban Torontóban gyakoribbá vált utcai lövöldözésekre és azok civil áldozatait figyelembe véve, javasoljuk a város egyes külső kerületeinek fokozottabb óvatossággal történő látogatását.

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Szokások

A kanadaiak kedvesek és segítőkészek, ez annál inkább általánosítható, minél kisebb városban vagy faluban jár az ember. aA ország mérhetetlen távolságai miatt sok kanadainál erősebb regionális öntudatot lehet tapasztalni, mint nemzeti együvé tartozást. Québecben érezhető ez a legjobban, ahol kultúrában, nyelvben és életfelfogásban jelentkezik számtalan különbség. Itt kötetlenebbek az emberek kapcsolatai (az utcán egy férfi megfordulhat egy csinos nő után), jellemző a kézcsók, a hosszú közös  vacsorák. Kanada egész területén rengeteg családi házat találunk, a helyiek szeretik a ház körüli munkákat, rendkívül kedvelt program a családi kirándulás. Kanadát a gyerekek országának is nevezik, határozott gyerekkultuszt lehet észlelni bármerre járunk.
A mindennapi élet számtalan mozzanata a gépkocsi körül forog, melyállandó beszédtémát képez.

 

[LAP TETEJÉRE]

Gasztronómia

A kanadai konyha hagyományai rendkívül változatosak,a különböző területekről érkező bevándorlóknak köszönhetően. Néhány jellegzetesség:

• A kanadaiak reggelire igencsak kedvelik a különféle szendvicseket

• A kitűnő helyi adottságok igen népszerűvé teszik a halételeket.

• A halakba olykor egészen meglepő dolgok is kerülhetnek, mint például a fiddlehead, az a virág, amely alakjával a régi vitorlások orrdíszeit, illetve a hegedű fejét idézi.

• A kanadai ételek legtöbbje őrzi az európai konyhai hagyományokat.

• Az utóbbi évtizedek új kedvenceket hoztak a kanadai konyhákba is. Például Quebecben már valóságos nemzeti eledelnek számít a poutine, ami szinte egy-két perc alatt elkészíthető.

 

[LAP TETEJÉRE]

Kisszótár

 

Általános kifejezések

Jó reggelt!	Good morning!
Jó napot!	Hi!
Viszontlátásra!	Good bye!
XY-nak hívnak.	My name is XY.
Igen	Yes
Nem	No
Kérem!	Please
Köszönöm szépen!	Thank you!
Elnézést!	Excuse me.
Sajnálom.	I'm sorry.

Számok

1	one
2	two
3	three
4	four
5	four
6	six
7	seven
8	eight
9	nine
10	ten

20	twenty
50	fifty
100	hundred
200	two hundred
1000	mil

Vásárlás, élelmiszer

Mennyibe kerül?	How much?
olcsó	cheap
drága	expensive
kenyér	bread
tej	milk
zöldség	vegetable
gyümölcs	fruit
bor	wine
ásványvíz	mineral water
hús	meat

Szállás

szálloda	hotel
szoba	room
ágy	bed
fürdőszoba	bathroom
kulcs	key
ablak	window
ajtó	door
emelet	floor
éjszaka	night

 

Szórakozás

belépőjegy	ticket
színház	the theatre
mozi	cinema
diszkó	disco
meccs	match
Egészségére!	God bless you!
táncol	dance
koncert	concert
ülőhely	pew
bár	bistro